Innen indult a mezőgazdasági gépek története
A mezőgazdaság története valójában kéz a kézben járt a különböző technikai újításokkal és a kísérletezésekkel. Ez a modern korban természetesen már a gépiesítést jelentette.
Az igen nehézkes indulást, majd a kisebb visszaesést követően a XX. században már hazánk is kivette a mezőgazdasági életmódból a részét, ám napjainkra a technológiai újítások élvonalából újra kiszorultunk egy kicsit.
Egy híres biológus véleménye szerint míg egy vadászó, gyűjtögető életmódot folytató ember mindent készen vett el a környezetéből, addig azok, akik a mezőgazdasággal kezdtek el foglalkozni, manipulálni tudták azt, hogy hogyan növeljék azoknak a növényeknek a mennyiségét, melyek fogyasztásra alkalmasak.
Ezt várták az emberek a kezdetekben a mezőgazdaságtól
Az Élelmezésügyi Világszervezet szerint egy átlagos ember körülbelül 675 kg élelmiszert fogyaszt el egyetlen év alatt. Ez a Föld mintegy 8 milliárdos lakosságával számolva évi 54 milliárd tonnát tesz ki. Ilyen hatalmas mennyiségű élelmiszert azonban csak hatalmas változások bevezetésével lehetett előállítani. Mivel ekkora mennyiségű élelmiszer előállításhoz az ember saját ereje igencsak kevés lenne, így napjainkban a mezőgazdasági munkák nagy részét különböző munkagépek végzik el.
Az emberek úgy gondolták, a mezőgazdaságra való átállással majd több táplálékot fognak tudni megtermelni, mint amennyit korábban a vadászó, gyűjtögető életmód tudott biztosítani számukra. A mezőgazdálkodó közösségek azonban rá is voltak kényszerítve arra, hogy egyre többet termeljenek, hiszen ezekben a közösségekben is egyre több gyermek született, így kis idő után az élelmiszer újra kevésnek bizonyult.
Mezőgazdasági fejlődés, és innováció
A mezőgazdaság mindig is nyitott volt az újításokra és az innovációkra, hiszen a saját bőrükön tapasztalták meg az emberek azt, hogy egy modernebb eszközzel mennyivel hatékonyabban lehet elvégezni az adott munkát. a XVII. századtól kezdve használták az emberek a vetésforgatót, majd az ipari forradalom idején a mezőgazdaság területein is elkezdtek terjedni az új, hatékony gépek.
Az 1800-as évek idején a leginkább szántáshoz használt igaerőt szerették volna kiváltani gőzgépekkel, ennek az ideje el is érkezett 1840-ben, ugyanis ekkor már kifejezetten mezőgazdasági használatra kezdték el a gőzgépeket gyártani. A munkaerő átadása mellett a mezőgazdaság még egy dologgal hozzájárult az ipari forradalomhoz: egyre több gépet és iparcikket igényelt, ez pedig a gyáraknak plusz megrendeléseket jelentett.
Magyarországon a mezőgazdaság gépesítése az 1800-as években indult igazán be, bár ekkor ezek a gépek még csak a kísérletező kedvű nagybirtokosok földjein jelentek meg. A magyar mezőgazdaság igazi modernációja szélesebb körben inkább csak a kiegyezés után indult meg. Az 1895-ös mezőgazdasági összeírás magába foglalta azt, hogy a század második felére az országban 159 gőzekét, 9000 gőzcséplőgépet, lóvontatású vetőgépet, illetve több mint 40 ezer cséplőgépet és vetőgépet használtak.
Majd az I. Világháborúig 10 százalékkal szorult vissza a kézi cséplésaránya a gépivel szemben, ilyenkor azonban a magyar mezőgazdaságot már nem csak importált eszközökkel lehetett gépesíteni, hiszen a gépgyártás hazánkban is beindult.
